Dr. Kerekes Imre honlapja
Kovács Béla (1908-1959)
1908 április 20-án született a Pécs melletti Patacson - kisgazda családban.
A 30-as évek végén kezdett aktívan politizálni, a Szabó Pál tiszteletére Budapesten rendezett díszvacsorán felszólalásával is bizonyította, hogy komolyan foglalkoztatja a parasztság, különösen szűkebb pátriájának sorsa. Az 1939. májusában lezajlott képviselőválasztáson a Kisgazdapárt a sásdi kerületbe delegálta. Ekkor már a párt megyei titkára. Számos szavaztott kapott, de nem elegendőt ahhoz, hogy bekerüljön a parlamentbe. Két évvel később a képviselő Nagy Ferenccel együtt részt vett a vármegye által szervezett népfőiskolai tanfolyam előkészítésében és lebonyolításában.
Az 1941. szeptember 28-án-án megalkuló Magyar Parasztszövetségnek már országos főtitkára és a néhány hónappal később létrejött megyei szervezet első ülésén ő tolmácsolta Nagy Ferenc elnök üdvözletét. Az osrzág német megszállása illegalitásba kényszerített.
- december közepén Debrecenben gyűlt össze Az FKgP ideiglenes országos vezetősége, mely Kovács Bélát is tagjai közé választotta. A párt többi vezetőjével ellentétben nem tartózkodott a körülzárt Budapesten, így azonnal megkezdhette a párt újjászervezését. 1945. január 2-án, mielőtt a szovjet katonai hatóságoktól az engedélyt megkapta volna, Perr Viktorral együtt körlevelet ibtézett a feloszlatott községi szervezetekhez, melyben a munka mielőbbi megkezdésére buzdított.
A főváros felszabadulásával feloszlott az Ideiglenes Vezetőség. Az FKgP alelnöke ismét Varga Béla lett, az országos főtitkár Nagy Ferenc, akinek helyettesévé Kovács Bélát nevezték ki. Április végén átalakult a Magyar Parasztszövetség vezetősége, de továbbra is ő maradt a szövetség főtitkára. Közben belügyi államtitkárként az Ideiglenes Nemzeti Kormányba került Erdei Ferenc mellé, akivel nézeteltérései támadtak Emiatt lemondott tisztségéről és a párt választási kampányát irányította.Az 1945. augusztus 20-i nagyválasztmányán a párt országos főtitkárává választották.
A választási sikereken felbuzdulva a Kisgazdapárt a legfontosabb tárcát, a beügyminiszterit kívánta megszerezni. Az MKP - azaz Rákosi - válasza egy hétig váratott magára, majd kijelentette: Közép- és Délkelet-Európában mindenütt a kommunisták kezében van a belügyminisztérium, ez Magyarországon sem lehet másképp. A kisgazdák tiltakoztak a SZEB nyugati képviselőinél, de hiába: Kovács Béla a földművelésügyi tárcát kapta meg.
Miniszteri posztjáról 1946. február 23-án mondott le, hogy visszatérhessen a pártvezetésbe, márciusban pedig a párt központi lapjának, a Kis Újságnak főszerkesztői tisztét is magára vállalta. Fontos szerepet játszott a párt arányosítási mozgalmában és a kétségkívül erődemonstrációnak tekinthető Országos Parasztnapok megszervezésében. A kommunistákkal való folytonos küzdelme eredményezte, hoyg egyre inkább kommunista ellenes lett. Rákosiék szemében mind biztosabbá vált, hogy belpolitikai törekvéáseik egyik legfőbb akadálya Kovács Béla személye.
Az ún. "összeesküvési per" adott lehetőséget félreállítására, bár személy szerint nem vett részt benne, sőt egész biztosan nem tudott róla. Így is felmerülhetett politikai felelőssége, mert jobboldali személyekkel is tartott fenn kapcsolatot. A támadást Révai József kezdte meg ellen azzal, hogy az 1947. február 6-i nemzetgyűlési költségvetési vitában kijelentette: ..."Kovács Béla felelőssége több egyszerű politikai felelősségnél." Két nap múlva jelent meg a belügyminisztérium közlemények, mely felsorolta az ellene hozott vádakat, másnap lemondott a Kis Újságnál viselt főszerkesztői tisztéről.
Februák 23-án a három nagy párt - FKgP, MKP, SZDP - vezetői megegyeztek, hogy vallomástétel céljából önként jelentkeznie kell az Államvédelmi Hatóság központjában. Február 25-én délelőtt meg is jelent Pfeiffer Zoltán kíséretében. Még aznap este a szovjet hatóságok - élve a megszállók jogaival - letartóztatták.
A Kisgazdapárt a SZEB nyugati képviselőin keresztül megpróbálta kiszabadítani. A kérést, mint a szovjet hatóságok belügyeibe való avatkozást Szviridov tábornok, a SZEB szovjet vezetője elutasította.
Kovács Béla letartóztatása és meghurcoltatása az MKP részéről politikai hibának bizonyult, a párt demokratikus paraszti háttere meggyengült. A falu népe nem hitte el, hogy Kovács Béla áruló és ez a parasztság körében tápot adott a kommunistaellenességnek.
- októberében tért vissza Magyarországra összetörve, betegen. Neve 1958-ban még szerepelt a sajtóban, mint a megye országgyűlési képviselője. Egyre többet betegeskedett és 1959. június 21-én Pécsett meghalt.
Megjelent: Kovács Béla (1908-1959 == Baranya, 1-2 (1988), 107-109. : ill.