Dr. Kerekes Imre honlapja

A HIVATÁSSZERVEZET BARANYÁBAN

 

A keresztényszocialista  mozgalom az  1930-as években 

 

A 30-as évek Magyarországán az egyház vezetői felismerték, hogy célja­ ikat már nem képesek kizárólag parlamenti csatározások útján megvalósítani. A megújulás lehetőségét jelentette az Actio Catholica  szervezeti  kereteire épülő hivatásrendi mozgalom, amely elsősorban a katolikus egyházi és világi értelmiségre  támaszkodhatott.1      Kettős  célt  tűzött  maga  elé:  egyrészt  el  akarta fordítani a munkásságot a baloldali mozgalmaktól, másrészt gátat próbált vetni a szélsőjobboldali, nyilas szervezkedés terjedésének.

Az ipari munkásságot egységbe szervező Egyházközségi Munkásosztályo­ kat 1935-ben hozták létre. Az EMSZO feladata volt a hivatásrendiség szel­ lemében nevelni a híveket, erkölcsileg és eszmeileg felkészítve őket a moz­ galomra. Az EMSZO a helyi egyházközségek keretei között működött, több esetben érdekvédelmi szervként is. 2

Lényegében az EMSZO tapasztalatait felhasználva, 1938 elején a jezsuiták kezdeményezéseként alakult meg Szegeden a Szegedi Ipari Munkavállalók Hivatásszervezete, amely egy éven belül jelentős országos szervezetté nőtte ki magát. 1939. május 20-án a belügyminiszter már láttamozta a Magyar Dolgozók  Országos  Hivatásszervezetének  alapszabályait.3      A szervezet a ma­ gyar dolgozó társadalom totális megszervezését tűzte ki célul nemzeti, ke­ resztény és valláserkölcsi alapon. A célt a háborús események, valamint a hagyományos szakszervezetek ellenállása miatt nem sikerült maradéktalanul elérnie, de sikerei csúcsán, 1942-ben kb. 300 helyi szervezete működött, mintegy  25.000  taggal.4

A Hivatásszervezet eszméit a Teleki-kormányzat idején a miniszterelnök szociálpolitikai tanácsadója, Kovrig Béla kolozsvári  egyetemi  tanár  beleszőt­ te a kormány hivatalos szociálpolitikai terveibe. így jött létre a Magyar Szociális Népmozgalom.  Programja, a Magyar Cél elsősorban a jobboldali szélsősőgek ellen  irányult,  de  szembefordult  a  baloldali  munkásmozgalom­ mal is. Megnyilvánulásai elriasztották a keresztényszocialisták demokratikus szárnyát, így a mozgalomban elsősorban a Hivatásszervezet, a KALOT és az EMSZO  vett  részt.5

1941-ben Pécsett együttműködés jött létre a Hivatásszervezet és a keresz­ tényszocialisták között, elsősorban Komócsy István prelátus kanonok fára­ dozásainak köszönhetően. A közös munka nem volt súrlódástól mentes,

 

1 Gergely Jenő: A keresztényszocializmus Magyarországon Gödöllő. 1993. 87.

2 Uo.

3 Gergely Jenő: A politikai katolicizmus Magyarországon (1890-1950.) Bp., 1977. 202-203.

4 Ld. 1. sz. jegyzet.

5 Uo. 172.

 

ennek ellenére a háború végén, 1944-ben országos szinten tárgyalások kez­ dődtek a két szervezet között. Sikerült megállapodni a Tolber-féle frakcióval, munkaközösséget létesítettek. Egyértelműen elhatárolták magukat, a keresz­ tényszocialisták másik frakciójától, a Keresztényszocialista Egyesületek Or­ szágos Szövetségétől, amely teljesen alávetette magát a fasiszta szervezke­ désnek. A Sztójay-kormány kísérletet is tett felszámolására, mert saját munkásszervezeteket kívánt létrehozni. Ennek elhárítására  a Hivatás­ szervezet az EMSZO-t próbálta felhasználni, de ezek a törekvések a nyilas hatalomátvétel  után  formálissá  váltak.6      Vezetőiket  (pl.  Vida  Istvánt)  a nyilas számonkérő szék letartóztatta.

A háború után szinte azonnal megkezdődött a szervezet felszámolása. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 528/1945. (febr. 28.) sz. rendelete a  fasiszta politikai és katonai jellegű szervezetek felszámolásáról még csak az EM­ SZO-t  érintette.7     A Hivatásszervezet  végső  betiltására  1946 júliusában  került sor.8 

A szervezet baranyai tevékenysége 

1938 októberében a Pécsi Katolikus Legényegylet vezetője felhívást tett közzé a megye hivatalos egyházi lapjában, a Pécsi Katolikus Tudósítóban hivatásrendi szervezetek megalakítására.  Cikkében  kifejtette, hogy  mindezt a Legényegylet belügyminiszteri jóváhagyással elfogadott alapszabálya teszi lehetővé. A 3. §. c) pontja ugyanis kimondja, hogy az  egylet  „szakmai alosztály" alakítási joggal rendelkezik. Tagjait foglalkozási ág szerint „egy­ ségcsen és központosítva" csoportosíthatja. E csoportok  formailag már létre is jöttek, és az illetékes hatóságoknál be is jelentették őket. A szakosztályok összessége  alapjában  véve  a  Hivatásszervezet.9

A hivatásrendi szervezeteken belül Pécsett legelébb az EMSZO  kezdett lábra állni. A legényegylet helyiségében (Megye u. 2.) szorgalmasan készül­ tek  a zászlóbontásra.1 0       A szervezet  célját  a helyi  katolikus politikai  napilap, a Dunántúl népszerűsítette: „Mozgalmunk akarja, hogy a munkás  Istenéhez és egyházához visszatérjen, ezeréves hazájában pedig mint hűséges polgár tisztességesen megélhessen." Ehhez három összetevőre volt szükség: keresz­ tény világnézetre, erkölcsi forradalomra és radikális társadalmi, gazdasági reformokra.

A katolikus akcióval szemben a hivatásrendi szervezetek már kimondottan érdekvédelmi, érdekszolgálati feladatokat is meghirdettek. Programjukban szerepel többek között munkáskamarák felállítása, a törvények végrehajtásá­ nak ellenőrzése, ehhez ipari rendőrség felállítása, valamint küzdelem azok ellen, akik meg akarják akadályozni a magyar nép felemelkedését. A teljes

 

6 Uo. 187-189.

7 Uo.190.

8 Uo. 198.

9 Pécsi Katolikus Tudósító (továbbiakban PKT), 1938. október, 192-193.

1 0 Dunántúl (továbbiakban D), 1939. április 14. 4.

 

rendszerváltozást kívánó program krisztusi, magyar és szociális. A végsó, magyar cél: független, erós ország, szociális népállam.

Minden hivatásrendi szervezetre - így az EMSZO-ra is - jellemző, hogy programjában szerepelt a családvédelem: becsületes munkával megérdemelt tisztességes bért, egészséges lakást, rendes ruhát, méltányos adórendszert, olcsó árakat a fogyasztásban, népegészségügyet, és ezeken túl új hivatásrendi gazdasági rendszert követelt. „Az anya, a család összetartója pedig hivatás­ ként  láthassa  el  feladatát!"11

A mozgalom jelvénye a három összefonott kalapács. E jelkép alatt talál­ hatóak a Dunántúlban a szervezetet ismertető, tevékenységéről beszámoló cikkek.12

Megalakulásakor az EMSZO meglehetősen népszerű volt az ipari munkás­ ság körében. ALittke pezsgőgyár munkásai egy emberként jelentkeztek sorai közé. 13

A tagtoborzót népszerűsítő, a mozgalmat megismertető tanfolyamok kö­ vették. Az elsőt a Szent Vince Egylet helyiségében, a Ferences plébánián nyitották meg, népes hallgatóság előtt. A jelentkezőkkel tudatták, hogy a belépés előfeltétele egy három napos körzeti tanfolyam elvégzése. 14

A városi szervezet 1939. júius 11-én bontott zászlót a Budai Külvárosi Katolikus Kör udvarán P. Nagy Töhötöm, a mozgalom egyik elindítója és Kovács Ferenc központi titkár jelenlétében. A gyűlés résztvevőit Dlusztus József, a pécsi szervezet titkára üdvözölte, és ismertette előttük a „Magyar Cél"-t. A nyilasok - felismerve, hogy az alakulat az ő érdekeiket is sérti, számukra jelentős taglétszámcsökkenést okozhat - megzavarták az összejö­ vetelt.15

A megalakulás után azonnal megindult az érdekvédelmi munka. Közben­ jártak a Zsolnay-gyári munkások szociális létesítményeinek modernizálása érdekében, jogi  szaktanácsokkal  látták  el tagjaikat.16     Kultúresteket   rendeztek a munkásság lelki felemelését, gondolkodási színvonalának emelését és szó­ rakozási lehetőségének jobb kihasználását elősegítendő.

Az 1936. augusztus 6-i legényegyleti esten P. Varga László szónokolt. Az EMSZO igazi ellenségeinek a bizalmatlan konzervatívokat és az „idegen szabadalmakkal dolgozó modern harcosok"-at  nevezte meg.  Ellenük  szüksé­ ges egy, az eddigieknél sokkal modernebb, aktívabb szervezet létrehozása, amely valóban a hivatásrendi érdekeket szolgálja. Az estet a Gyárvárosi Ifjú Magyarság EMSZO tagjainak és a Dohánygyári Dalárdának a fellépése színesítette. A rendezvény eredményeként a mozgalom több mint száz taggal bővült. 17

Egymást érték a közéleti érdeklődésű, a maguknak vezető szerepet igénylő falusi ifjak számára induló, ún. vezetőképző tanfolyamok, melyeket majd a

11        D, 1939. áprüis  16. 5.

12       D, 1939. április  16. 3.

13       D, 1939. április 21. 4.

14 D, 1939. május 2., 7. és PKT, 1939. május 3. április 16. 5.

15       D, 1939. június  13. 5.

16       D, 1939. június 14. 5.

17 D, 1939. augusztus 8. 2.

 

Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete hasznosít, hiszen egy kikép­ zett szervezőgárdával fog rendelkezni. Az 1939. november 18-20. közötti tanfolyamon ismét Kovács Ferenc központi titkár tartott beszédet. 18 A de­ cember 12-14. közötti tanfolyam pedig a hivatásrendi szervezkedés baranyai kezdetének is tekinthető. Helye a Maurinum volt, a 35^+0 jelentkező 5 P részvételi  díjat  fizetett  a három   napra.19

Az EMSZO önálló munkájának utolsó felvonása az 1940. április 21-én megtartott közös értekezlet, amely a munkásszakosztályok hetenkénti meg­ beszéléseinek eredményeit összegezte. Eddigre már három egyházközségben

- a belvárosiban (a rendkívül agilis Kelemen  Andor plébános  vezetésével, aki a keresztényszocialista mozgalomban is jelentős szerepet játszott), a szigeti külvárosiban és a gyárvárosiban - működött EMSZO-szervezet. Az összejövetelen elhatározták, hogy újabb tanfolyamot indítanak  májusban vagy júniusban. 20 

A  Magyar Dolgozók  Országos Hivatásszervezete 

194l-re ért be az EMSZO-tanfolyamok eredménye, amikor Pécsett is megkezdte munkáját a hivatásszervezet. Az alakuló  ülésen  dr.  Hermann János egyetemi tanárt választották meg elnöknek. A szervezet székháza a valamikori Lyceum nyomda épülete, majd a Dunántúl c. napilap kiadóhiva­ tala, a Perczel a 42. sz. alatt volt. 21 Megalakulása után a Hivatásszervezet azonnal bekapcsolódott a Magyar Szociális Népmozgalomba, amely az ipari  és kereskedelmi munkásság helyzetének javítását tűzte ki célul. A mozgalom három hivatásrendi tanfolyam előkészítését kezdte meg: egy hivatásrendit, egy   vezetőképzőt   és  egy   agitátorképzőt.22        Első  nyilvános   előadása   a  Park moziban volt, telt ház előtt. Az ingyenes filmmatiné előtt  Fresz  József EMSZO központi vezető titkár, Vida István főtitkár és Kocsis Béla titkár beszélt a mozi 780 férőhelyét elfoglaló hallgatóságnak. Vida István Szabó Dezső szavait idézte: „Egy történelmi osztály van s ez a magyar nép." 23

Néhány napon belül a pécsi keresztényszocialisták is csatlakoztak a Magyar Szociális Népmozgalomhoz. Az egyesület 1940. december 19-én határozatban mondta ki, hogy autonómiájuk és szervezeti felépítésük megtartásával munka­ közösséget  hoznak  létre a hivatásszervezettel.24      A lépést  Komócsy  István  kano­ nok, a keresztényszocialisták egyik vezetője a szociáldemokrácia leépülésével és  a nyilas  szervezetek  megerősödésével   magyarázta.25

1941. március 14—április 4. között, a Pécsi Katolikus Kör könyv­ tártermében (Kardoss K.  u.  11-13.)  hivatásrendi  előadássorozat  kezdődött heti két alkalommal, másfél órában, minden kedden és pénteken. Tematikáját

 

18         PKT, 1939. december  3.

19         PKT, 1939.  december 2.

20 D, 1940. április 23. 5.

21 D, 1941. február 13. 2.; Alelnökök: Ángyán Henrik, Fias Zoltán, Szigethy László.

22 D, 1941. február 22. 4.

23 D, 1941. március 4. 4. és PKT, 1941. március 3..

24 D, 1941. március 5. 6.

25 D, 1941. március 13. 4.

 

gazdasági és államjogi kérdésekből állították össze. Előadóknak neves sze­ mélyeket, szakembereket sikerült megnyerni. A hallgatóság összetétele  ket­ tős volt: a rendes hallgatók számára a megjelenés kötelező volt, névre szóló tagsági igazolványt kaptak, tagsági jegyet vásároltak, és a tanfolyam elvég­ zését bizonyítvánnyal igazolhatták, míg a rendkívüli hallgatók csak egy-egy előadást   látogattak.26

A megnyitón Vértesi Frigyes az erkölcs fogalmát így határozta meg: ,.a cselekvések függése  az  értelemtől és szabad akarattól  tudatos  vonatkozással a végső célra." Hermann István pedig felvillantotta a hivatásrendi gondolko­ dás egyik legfőbb alapigazságát: „...a magyarságot a kereszténység tette azzá,  ami  lett."27     P.  Varga  László  is  erkölcsi  kérdéseket  feszegetett   előadá­ sában, szavai ma is megszívlelendőek: „A magyarság számára is csak egy megoldás van a közjó igazságos  megteremtéséhez, ha  minden magyar ember a másikban a küzdő és szenvedő jobb sorsra érdemes magyart fogja látni." 28 Krisztics Sándor a hivatásrendi törvényhozást vetette össze a demokráciák parlamentarizmusával, melyben „... oly sok visszásság és visszaélés mutat­ kozott, hogy ajnodern alkotmányos fejlődés ennek kiküszöbölésére törek­ szik."29

A szakosztályok közül az értelmiségi bizonyult a legaktívabbnak. A hiva­ tásszervezet nagy gonddal igyekezett e réteget megnyerni, hiszen céljai megvalósításában leginkább rájuk támaszkodhatott. A tagozat hivatalos meg­ alakulására 1941. augusztus 31-én került sor a Perczel utcai központban, Rózsa  Endre  központi  titkár   részvételével.30

1942. április 19-én a hivatásszervezet tisztújító közgyűlést tartott.  Fias Zoltán titkár beszámolt az elmúlt évi munkáról, melynek középpontjában a kulturális és az érdekvédelmi feladatok álltak: Például a népruházati akció, melynek keretében 2000 igénylő jutott  ruhaneműhöz.  Elnökké  ismét  Her­ mann Jánost választották, a többi tisztségviselő személye részben megválto­ zott.31

A hivatásszervezet által fenntartott iroda „igazi néphivatalként" működött, elsősorban érdekvédelmi feladatokat intézett, panaszos ügyekben jogi szak­ tanácsadást   nyújtott.32

A  keresztényszocialistákkal  való  sikeres  munkakapcsolatot beárnyékolták a sajtópolémiák. A túlnyomórészt elvi vita azon folyt, hogy a két szervezet

26 D, 1941. március 9. 2.; Ambrus József szakszervezeti titkár: A magyar munkásság érdekvédelme, hiányok és tapasztalatok; Büki Ernő ügyvéd; Fresz József központi EMSZO-titkár; Hermann János egyetemi m. tanár: Erkölcsi tényezők a magyar történelemben; Kovrig Béla egyetemi tanár: Hivatásrendi törvényhozás; Mihelics Vid egyetemi m. tanár; Mécs László költő; Óriás Nándor egyetemi tanár: Magyarország nemzeti vagyona és jövedelme; Perr Viktor az Emericanum igazga­ tója; Perbíró József egyetemi tanársegéd: A tőke és a munka; Budai Dezső egyetemi m. tanár; Siptár Lajos bankigazgató; P. Varga László főiskolai tanár; Vértes Frigyes teológiai tanár: A társadalom erkölcsi tényezői, A munkás és az ő bére, A népszaporodás kérdése.

27       D, 1941. március 15. 4.

28       D, 1941. március 18. 6.

29 D, 1941. április 4. 4.

30 D, 1941. szeptember 2. 4.

31 D, 1942. április 22. 2. Alelnökök: Hűvösvölgyi Károly, Fürj Dénes, Molnár  Sándor;  Titkár:  Fias Zoltán; Jegyző: Antal István; Pénztáros: Weigelt Gyula.

32 D, 1942. június 26. 4.

 

közül melyik elsősorban osztályjellegű,  illetve,  hogy  milyen  különbséget  lehet tenni foglalkozás és hivatás között. 33

1942^-3 telére a szervezet külön munkaprogramot dolgozott ki: a foko­ zottabb érdekvédelem, a közellátás jobb megszervezése, a háborús kény­ szergazdaság átszervezése szerepel a célok között, valamint a jobb együtt­ működés  a  Népművelési  Bizottsággal  a  kulturális  munka  megerősítésére.34

Olcsó népruházati akciót indítottak egy  budapesti  cég közreműködésé­ vel, megfelelő és megfizethető munkaruhák elkészítésére. A Pécs vidéki bányamunkásság számára őszi beszerzési és téli karácsonyi segélyt, vala­ mint   kedvezményes   tüzelőanyag-vásárlási   lehetőséget   szereztek.35        Köz­ benjárásukra 260 lámpási bányász bérét fizették ki. A bányászok a meg­ szüntetett Hainess-féle bánya alkalmazottai voltak, két heti  felmondási idejükre eső bérüket  kapták  meg  utólag.  Mintegy  30  000  pengőt  osztottak ki közöttük. 36

Sor került a pécsi egyetemi ifjúság egységes  szervezetbe  tömörítésére  is.  1943. február 17-i nagygyűlésükön a hallgatók kijelentették, hogy a Pécsi Egyetemi Ifjúság kizárólag az Erzsébet Tudományegyetem diákegyesülete kíván lenni, és kizárólag az egyetem professzorainak, tanárainak  irányítása mellett kíván működni. A gyűlésen Sipos Miklóst választották meg diákel­ nöknek.

Vidéken  csak  Mohácson  ismerték  fel  a  hivatásrendi  eszme  jelentőségét. Itt, a megye második városában volt nagyobb számú értelmiség. 1942 végén határozták el a helyi intelligencia képviselői, Szőnyi Alajos polgármester és Tihanyi   János  apát  az   értelmiségi  tagozat  megalakítását.37      A  tervet  csak  a következő évben, február 21-én sikerült megvalósítani, amikor a mohácsi legényegylet helyiségében megválasztották a szervezet vezetőségét, amely célja szerint nemcsak az értelmiséget, de a város egészét kívánta megnyerni az ügynek. 38

1943. április 10-én került sor az évente szokásos városi értekezletre az országos elnök, Megyeri Sándor jelenlétében. A 14 pontos tárgysorozat legjelentősebbike a titkári jelentés volt. A beszámoló szerint az elmúlt év legfőbb célja a mozgalom minél szélesebb körben való megismertetése, együttműködés kiépítése a többi keresztény szervezettel, vezetőképzés, ér­ dekvédelem, közellátási akciók, valamint a háborúsújtottak és hozzátartozóik segítése volt. A szervezet taglétszáma ekkor 1409 fő, ebből 287  katona.  A kiharcolt munkabértöbblet 243 445 98 P. Végül az értekezleten új vezetősé­ get   választottak.39

Az év végének jelentős eseménye a december 5-6-án lezajlott orszá

 

33 D, 1942. július 4. 5. és július 8. 5.

34 D, 1942. szeptember 23. 4.

35 D, 1942. július 17. 4.; Honkong: 48, 70 P.; Érsekújvár: 48, 80 P.; Visegrád: 58, 50 P.

36 D, 1943. január 17. 5.

37 D, 1943. február 18. 2.

38 D, 1942. november 13. 5.

39 D, 1943. április 14. 4.; Ügyvezető alelnök: Fürj Dénes; Alelnökök: Pécsi József bányász, Sík Ferencné; I. titkár: Nádasi János; II . titkár: Korányi Károly; Jegyző: Antal István; Pénztáros: Pécsi József (dohánygyári).

 

gos titkári értekezlet, amelyen 23 város képviseltette magát. Egyhangú határozat született: átmeneti gazdasági tanácsot kell létrehozni, amely biztosítja a háború utáni helyzetre való békés és zökkenőmentes áttérést annak  az  elvnek  a  figyelembevételével,  hogy  „...jövőnk   elve  a  munka joga." Az ülésen Kerkai Jenő páter is felszólalt:  „...az  új  rendnek  szociá­ lisnak kell lenni. A tömegek lelkéből nem lehet kiölni, hogy joguk van az emberséges és becsületes léthez... Olyan életkereteket kell kiépítenünk, amely nem ellentétes az örök erkölcsi igazságokkal és a természet rend­ jével." 40

Az 1944-es év előadássorozatokkal kezdődött. Az elsőn, február 14-16. között Kerkai páter, Kovrig Béla és Varga László a jövő társadalmáról beszélt hallgatóságának. Varga páter szerint a magyar vezető réteg és a magyar nép között  nincs  teljes  lelki  egység, harmónia.  Megoldást  csakis a szociális kérdés rendezése jelenthet. „A helytelenül értelmezett szabad­ ság erkölcsileg kötetlen kora után jön a kollektív s racionális ember, aki megszűnik a teremtés koronája lenni, s csak egy alkotórésze a nagy közösségnek." 41

Az éves közgyűlés 1944. március 5-én elsősorban érdekvédelmi eredmé­ nyekről számolhatott be Sinkó Lajos központi titkár jelenlétében. Az év kiemelkedő kulturális eseménye a Munkásfőiskola elindítása volt.  A mozga­ lom újabb 500 tagot tudott toborozni. Az értekezleten új vezetőséget is választottak.42 

A Hivatásszervezet  kulturális tevékenysége 

Az 1943-ban megindított valódi népfőiskolán, a Munkásfőiskolán az elő­ adásokat  a  legkitűnőbb  egyetemi  tanárok   tartották.43

Az első munkásakadémia 1941. június 29-én nyílt meg 143 beiratkozott rendes hallgatóval és 60-70 rendszeres látogatóval. Az előadások négy héten keresztül hetente kettő vagy három alkalommal zajlottak a Pécsi Katolikus Körben, és egy irodalmi pályázattal zárultak. 44

Az általános műveltség, tájékozottság színvonalának emelésére szolgáltak az ún. „Új Rend" estek, családi estek, matinék. A hetente egy estét betöltő programokon általában egy-egy hazafias, irredenta darab előadása szerepelt, amelyet  táncestély   követett.45

Más jellegűek voltak a „kultúrestek", amelyek az ifjúság érdeklődését

 

40 D, 1943. december 10. 4. és december 7. 4.

4 1  D, 1944.  február  18. 4. és február  17. 5 és február  9. 5. és január 23. 5. és január 16. 5. Tematika: A mai magyar társadalom; Az értelmiség és a nép; A jövő társadalma.

42 D, 1944. március 7. 6. Elnök: Somogyváry József ügyvéd; Alelnökök:  Huber Jenő, Eötvös Andor; Titkár: Nádasi János; Jegyző: Farkasi István; Ügyész: Kertész Endre.

43 Lásd Kerekes Imre: Népfőiskolák Baranyában. Pécs, 1990. 66-71. (Pannónia Könyvek.)

44 D, 1941. június 26. 7. és július 1.6.

45 D, 1941. április 29. 4.; 1941 május 4-én Nagy Gyula munkás  „Szerelmes  hadnagy"  című  háborús témájú, három felvonásos operettjét mutatták be.

 

voltak hivatva felkelteni. Az esteken ifjúsági zenekarok, énekkarok léptek fel és  a rendezést  is  ők  vállalták  magukra.46

A legnívósabbak a neves, országszerte ismert személyeket meghívó iro­  dalmi matinék voltak. 1943. január 24-én a nemzeti színházban Vida István főtitkár beszédét Mécs László papköltő  szavalatai követték. Vida az új világrendről beszélt, amely nem tűri  meg  a  liberalizmust:  „...új világrendet keres a Hivatásszervezet, de ugyanakkor végét is annak liberális világnak, amelynek bűnei idézték elő, hogy a három nagy csoport (parasztság, ipari és szellemi munkás) egymás nélkül, sőt egymás ellen kereste boldogulását... A hármas  kalapács a három  nemzeti színt szimbolizálja,  azt  hangsúlyozza, hogy  a magyar dolgozók tömegei sohasem voltak kommunisták,  mindig a magyar gondolat  élt   szívükben"...47

A szervezet  lehetővé  tette,  hogy az  iskolarendszerből  kihulló  tagjai  to­ vább folytathassák tanulmányaikat. Ezért négy évfolyamú, másfél évig tartó polgári iskolai tanfolyamot indítottak, amelynek elvégzését rendes állami bizonyítvány igazolta egy sikeresen letett vizsga után. Az órákat esti idő­ pontokban, 19-21 óra  között polgári iskolai tanárok  tartották.  Az  első tanfolyam 1942. október 12-én indult Hajnal Ernő és más Széchenyi gim­ náziumi tanárok részvételével. A mintegy 120, többségében munkás hallgató közül végül is 84-en jelentkeztek vizsgára, és azt három fő kivételével sikeresen le is tették. 48

A következő tanfolyamot 1943. február   15.  és  június  15.  között  tartották meg polgári iskolai előkészítőként, 20 pengő havi tandíj befizetése ellenében. Júniusban 98 fő vizsgázott megfelelő eredménnyel. 49

Ugyanazon év októberében a ciszter gimnázium adott helyet a 137 újabb jelentkezőnek, akiket hat osztályba osztottak  be.  A  vizsgán  a  nők  közül  többen kitüntetéssel végeztek. 50 

Más hivatásrendi szervezetek 

A Katolikus Dolgozó Lányok  Akciójának  (DL)  helyi   szervezete  1938. április 24-én alakult a Pécsi Katolikus Legényegyletben. A szervezkedés célját Pozsegovits  Ilona  ifjúsági  vezető  ismertette  az  érdeklődőkkel.  Előadá­ sát a legényegylet DL-jelvényekkel ékesített énekkara és a „Miénk a jövő" szavalókórus műsora kísérte. 5 1 Októberben nagyszabású ünnepség keretében alakult  meg    a  székesegyházi  egyházközség  DL-csoportja  Rónai Paula köz-

46 D, 1942.   május   1.  5.;   1942.  április 26-án, a Kolarek-féle  vendéglőben   bemutatták  Cserháti Lajos:

„Huszárkisasszony" című operettjét, melyhez zenei kíséretet M. Kir. „Pech Antal" Bánya- és Mélyfúró Ipari Középiskola tanulói adtak. Rendező: a Pécsbányatelepi Ifjúsági Csoport. Vezetője: Pálmai József.

47 D, 1943. január 26. 4.

48 D, 1942. október 4. 4. és október 14. 2. és 1943. február 10. 4.

49 D, 1943. július 11.2.; Kitűnő: 2; Jeles: 2; Jó: 27; Elégséges: 52; Javításra utalt: 12; Osztályismétlő: 3.

50 D, 1943. október 5. 5. és 1944. április 9. 3.

51 D. 1938. április 26. 6.

 

ponti titkár jelenlétében. Az ünnepséget színvonalas kultúrműsor és fogada­ lomtétel követte. 52

194l-re már 10 csoport működött 25-30 taggal a városban. Az április 20-i zászlőszentelésen a belvárosi apátplébános, Kelemen Andor végezte a szer­ tartást,  a  tagavató  beszédet  pedig  Patton  János  plébános  tartotta.53

1942. április 12-től a DL pécsi szervezete háborús ruhakiállítást rendezett

„Ne dobj el semmit" jelszóval, a takarékosság jegyében. A kiállítás idején mutatták be Harsányi Zsolt: Zenélő óra című vígjátékát. A darabot Asszonyi Lászlőné  tanította   be.54

1943. május 2-án Virág Ferenc megyéspüspök, Nikolits Mihály főispán és Esztergár Lajos polgármester más egyházi vezetők és egyetemi tanárok előtt számolt be a helyi szervezet eredményeiről. A rendezvény ünnepi szónoka Somogyi Ferenc egyetemi tanár és szociális felügyelő volt. Kösztler Hedvig országos főtitkár vetített képeken mutatta be a mozgalom életét, M. Molnár Klára hegedűművész pedig játékával  szórakoztatta  az  egybegyűlteket.55

A Katolikus Ifjúmunkások Országos Szervezete (KIOE) 1941. júniusában szentelt zászlót Pécsett, P. Ördögh Alfonz ferences  házfőnök  jelenlétében. A jeles eseményen képviseltették magukat az egyház vezetői és a többi hiva­ tásrendi szervezet  vezetői:  Szebényi  Ferenc  (KALOT),   Pozsegovits  Ilona (DL), Nagy Gyula (EMSZO), Széles János (KIOE) és a keresztényszocialisták részéről Kovács Mátyás. Az ünnepély szónoka Közi-Horváth József ország­ gyűlési képviselő volt. Októberben pedig zászlót szenteltek Meszléry Jőzsef- né  zászlőanya  vezetésével  a  szigeti külvárosi  csoport  tagjai.56 

A Hivatásszervezet jelentősége 

A hivatásrendi mozgalom politikai jelentőségét az adta, hogy bizonyos időszakokban tömegeket vont el a szélsőjobboldal pártjaitól. Kulturális téren is maradandót alkotott. Tevékenysége következtében százak nyertek olyan iskolai képesítést, amelyet a fennálló iskolarendszerben nem voltak képesek megszerezni. Munkásfőiskolája a kor magas színvonalú népfőiskolái közé tartozott. 

 

52 D, 1938. október 30. 6.; A műsor: DL induló, szavalókórus, egyéni szavalat, tánc, egyfelvonásos vígjáték.

5 3        D, 1941. április 23. 3.

5 4        D, 1942. április 15. 4.

55 D, 1943. május 4. 4.

56 D, 1941. június 10.5.